Könyvajánló

Ajánlom az összes könyvet, amit itt láttok a “kötelező” (???!!!!) olvasmányokon kívül. Is. Mert jók.

Alsósoknak:

•  Janikovszky Éva neve biztosan ismerősen cseng számotokra. A 2003-ban elhunyt írónő humorral átitatott írásai kisgyerekekről, nagy gyerekekről egyaránt szólnak kis gyerekeknek, nagy gyerekeknek és (gyerekes lelkületű) felnőtteknek. Művei mai napig üdék, helytállóak, önmagunkra, gyerekkori önmagunkra ismerhetünk szereplőiben. Réber László rajzai is az írások humoros báját emelik ki.
• 

Legeslegelső sorban nem is tudom, melyikkel kezdjem. Talán a Már meginttel… Vagy a Velem mindig történik valami-vel… Vagy a Ha én FELNŐTT volnék-kal… Vagy a Te is tudod-dal? Vagy a Kire ütött ez a gyerek?-kel (ám ez inkább tiniknek ajánlott).  Nehéz a választás, mert mind jó. Nagyon. Ezért. Rád. Bízom.

Felsősöknek:

Ha már meguntad a sok-sok Ropi naplót ropogtatni, meg a gimis szerelmes történeteket, meg a lovas /és/meg még/ love sztorikat, akkor egy kicsit komolyabb könyvekbe is belekóstolhatnál! Példának okáért Kós Károly regényébe. Címe: Varju nemzetség. Ez a történet Erdélyben, a XVIII. században játszódik, s ebben is akad (reménytelen) szerelem, elválás, halálos ellenségek.  Két nagy összeütközés, ellentét köré épül a történet: egy közéleti konfliktus, amely a Bethlen és a Rákóczi család között áll fenn, és egy magánéleti konfliktus köré, ami Varju Gáspár és Maksai László között feszül, mivel mindketten ugyanazt a leányt szeretik. Nem hosszú a regény, 250 oldal, s nagyon szép a nyelvezete.

A másik regényt egy lengyel művész alkotta, s Afrikában játszódik. Az író neve Henryk Sienkiewicz, a mű címe: Sivatagon és vadonban. Az író valóban járt a megírt tájakon: Egyiptomban és Szudánban. Itt kóborolnak a regény hősei, egy kamasz fiú, Stas, és egy kislány, Nel, akiket elrabolnak mérnök szüleiktől a bennszülöttek. Hogyan, mi módon jutnak vissza családjukhoz, erről szól a történet. Nem elég, hogy meg kell küzdeniük a korabeli történelmi események miatt adódó gondokkal, de az ellenséges természetet is le kell győzniük. Elárulom, hogy ebben nagy segítségükre lesz egy vad elefánt. A többi kalandról Te lebbentsd fel a fátylat! Jó szórakozást!

Nagyobb tiniknek…

Bár már filmen is látható a Gyűrűk Ura előzménye, A hobbit (3 részes kalandsorozat),  mégis ajánlom figyelmetekbe a könyves formáját ennek a mesének. Ez A babó címen található meg, szerzője J.R.R. Tolkien. Főszerepben Mr Baggins – akit a filmben Zsákosnak neveznek – , aki egy végtelenül kényelemszerető babó (hobbit), de mégiscsak utoléri a NAGY kaland, mert békés lakában felkeresi őt Gandalf, a mágus és 13 törpe, akik vissza akarják szerezni kincseiket a gonosz sárkánytól, Smaugtól. Ehhez van szükségük a 14. apró emberkére, aki „született betörő”. Más műfaj a film, más műfaj a regény, mindegyiknek megvan a maga előnye, de a filmes változat előtt (néha utána is) érdemes elolvasni a művet, mert a moziból sok minden kimarad, és olvasva jobban megérthetünk mindent, s saját fantáziánk erősödik általa.

A másik könyvből is készült filmadaptáció 2014-ben. Ennek címe: Az emlékek őre, szerzője Lois Lowry. Ez az ifjúsági regény elnyerte az Amerikai Gyermekkönyvtárosok Szövetségének díját. A mű főszereplője a 12 éves Jonas, aki egy különleges világban él, itt nincs igazságtalanság, éhezés, erőszak, tökéletes a harmónia. Az ifjaknak egy egész életre kijelölik a pályájukat a bölcsek, akik ezt a világot irányítják. De mégis valami titok lengi körül ezt a békés idillt. Jonas lesz az, aki felfedezi az igazságot? Ez a mű alkalmat ad arra, hogy továbbgondolhassuk a történetet, s hogy beszélgessünk másokkal  – felnőttekkel, kortársakkal –  az élet nagy kérdéseiről.

Kisebbeknek:

Lázár Ervin neve ismerősnek cseng minden mesét kedvelő fülnek. Hiszen ki ne hallott volna – vagy olvasott- Mikkamakkáról, Bab Berciről, szegény Dzsoniról, a Hétfejű Tündérről? Most A manógyár című könyvét ajánlanám a figyelmetekbe, amelyben olvashattok magáról a manógyárról, a zöld lificről, a soványító palacsintáról – bevallom, engem ez érdekelt a legjobban, mondhatni húsbavágóan – a csomagról, a sírós Frukkról, a Széllelbéleltről, Zsiga föstőről és Mufurcról. Szóval ez a soványító étek… Be is jött ez a föl- és kitalálónak, de nem Kriszti királykisasszonynak… S hogy miért? Erre a kérdésre ebben a karcsú kötetben találhattok választ.

Egyik másik kedvencem (talán már az 1000.) Manjusha Pawagi meséje, melynek címe is sokatmondó: A lány, aki utálta a könyveket.

Ezt a történetet azoknak ajánlom figyelmébe, akik utálják a könyveket (van ilyen emberi lény a Földön????) , mert hátha ennek az írásnak az elolvasása után úgy járnak, mint a főhős, Meena, aki könyvmollyá változik a végére. Vagy ez csak a könyvtáros néni álma?

Könyvajánló

Alsósoknak:

2018 – Mátyás király éve. Hunyadi Mátyás születésének 575. és királlyá választásának 560. évfordulóját ünnepeljük ebben az évben. Rá emlékezve ajánlom figyelmetekbe Szép Ernő: Mátyás király tréfái című könyvét, amelyben az uralkodó tetteiről, igazságos ítéleteiről lehet olvasni. A legismertebb történet ebben a gyűjteményben (is) a kolozsvári bíró és az álruhás király összezördülése, de a többi se kutya!

A másik könyv főszereplője Mátyás király hű katonája, Kinizsi Pál. Hogyan lesz a nagy erejű molnárlegényből a fekete sereg vezére, törökök réme? Erről szól Tatay Sándor izgalmakban bővelkedő történelmi regénye.

Felsősöknek:

A tankönyvekben is szerepel(t)nek azok az elbeszélő költemények, balladák, amelyeknek a Hunyadiak korát idézik fel. Legismertebbek talán az Arany János által költött történelmi mondák: Szibinyáni Jank, V. László, Mátyás anyja. De ajánlom figyelmetekbe Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka című elbeszélő költeményét is. Erről a korról szól Benedek Elek: A Hunyadiak kora című könyve is, valamint Bárány Tamás: A világ közepe című humoros regénye. Még nagyobbak figyelmébe ajánlom – sajnos a mi könyvtárunkban már nem megtalálható – regényeket, úgymint: Gergely Mihály: Költő és király, valamint Lissák György: Az aranykígyó.

Alsósoknak:

• Bazsov, Pavel: A Rézhegyek Királynője

Ebben a mesegyűjteményben különös hangulatú történetek olvashatóak.  A szereplőik malachitot bányászó ifjak, boldogságra vágyó leányok, a gazdagságot hajhászó, esendő emberek, s maga a nagyhatalmú Rézhegyek Királynője, akinek csodálatos kertje a föld alatt található: „ Olyan zúgás-morajlás támadt, mintha a föld omlott volna be. Körülnézett Danyilusko – eltűntek a falak. Sudár fák állnak körülötte, de nem olyanok, mint földiek, hanem kőből valók. Az egyik márványból volt, a másik szerpentinkőből… Egyszóval mindenféle fa… Ágasak, levelesek, mint az élők. Ha a szél szalad el felettük, megcsendülnek, mintha kavicsokat ütne össze valaki. Alattuk fű, kőből az is. Azúr színű, vörös…. Százféle színű.” Semmihez sem hasonlítható, csodálatos világ ez, amelyet te is megismerhetsz ebből a könyvből. Van még egy másik kedvenc meseregényem, amiben a színek szintén ugyanígy kavarognak egy félelmetesen szép sivatagban, de ennek a könyvnek az ajánlóját márciusban olvashatod majd.

A másik mesekönyv(ek) főszereplője egy fából faragott báb. Arról ismerszik meg, hogyha hazudik, akkor megnő az orra. Igen, így van ez a mesealak Pinokkió, akit-amit Dzsepettó mester farag ki egy fatuskóból, s aki sok-sok kaland után igazi kisfiúvá válhat. Az eredeti történetet Carlo Collodi írta, 1881-től a Giornale dei bambini című gyermekújság kezdte folytatásokban közölni a Storia di un burattino címmel (Egy bábu története), de született egy másik változat, aminek a címe Aranykulcsocska.  Mit nyit az aranykulcsocska? Milyen kalandokon megy keresztül Burattino, a kis, életre faragott fabábu, mennyi fondorlat, mennyi izgalom, jó barát és rosszakaró kíséri útján a szerencsés, vidám befejezésig. Ezt meséli el Alekszej Tolsztoj, az 1945-ben elhunyt író. Érdemes elolvasni és összehasonlítani a két változatot.

Felsősöknek:

• Egy vidám és egy kissé szomorkás hangulatú könyvet ajánlanék a figyelmetekbe. Az egyik mű szerzője Bálint Ágnes, a címe: Szeleburdi család. Időutazást is teszünk ezzel a regénnyel, mégpedig visszarepülünk az 1970-es évekbe. Egy háromgyermekes család életébe kaphatunk bepillantást, akik egy kicsi, zsúfolt lakásban élnek, de igen befogadóak, legyen szó aranyhörcsögről, cincérről, lopótökről, megsétáltatott filodendronról. A 12 éves Laci naplójából – ő még nem blogolt, s nem a Facebookon osztotta meg a családja hétköznapi történéseit – értesülünk Faragóék mindennapjairól, amelyek valóban elég mozgalmasak, erről győződj meg te is személyesen a regény elolvasásával!
• 
• Sharon Creech: Anya nélkül soha című regényének főhőse a tinédzser Salamanca, aki lelke mélyén igazi vidéki lány maradt városba költözésük után is, s akinek életéből hirtelen eltűnik az édesanyja. Igazi rejtélyek, tragédiák árnyékolják be az ő és barátnője életét. Ezt a regényt el kell olvasni, mert nem unalmas egy pillanatig sem, sokszor mulatságos, de a végén – amikor minden titokra fény derül – mélyen megrendítő, s a sírásra is fel lehet készülni!
• 

• Alsósoknak:

Ajánlom mindenkinek tiszta, teljes szívvel a Hetvenhét magyar népmesét tartalmazó gyűjteményt, amit Illyés Gyula szerkesztett egybe. Vannak benne rövid mesék, hosszú, több estére átnyúló történetek, mint pl. a Repülő kastély című mese is. Aki olvassa a királyfikról, királylányokról szóló csodás kalandokat, azok maguk is királyfiakká, királylányokká válhatnak. A mesében és valóságban is.

• 7-8. osztályosok számára:

Figyelmetekbe ajánlanék két könyvet, amelyek egymással párhuzamba állíthatók, és amelyek teljesen az ellentétei egymásnak.

Az egyik mű kedvenc íróm, Verne Gyula (alias Jules Verne) tollából származik, címe: A  két évi vakáció. Főszereplői fiúk, fiatal tinédzserek, akik egy vitorlás hajón éjszakáznak felnőtt kíséret nélkül, s a viharban a hajó elszabadul. Reggelre kelve egy lakatlan sziget partjánál találják magukat, s innen indul két évig tartó hosszas szünidejük. Hogyan maradnak életben, hogyan szervezik meg életüket, milyen kalandok esnek meg velük? Erre a regényből kapjuk meg a választ, ami egy kissé idealizált, romantikus. A másik regény 1954-ben keletkezett, írója: William Golding, a mű címe: A Legyek Ura. A sztori itt is ugyan úgy indul, mint Vernénél, fiatal fiúk egy lakatlan szigeten, szintén felnőttek nélkül. De ez már a kegyetlen XX. század, pár évvel a II. világháború után….